A keresdi Bethlen-várkastély: tudatos műemlékpusztítás Romániában, javuló jelen

A román állam hozzáállása Erdély épített örökségéhez egészen katasztrofálisnak volt mondható a közelmúltig. A műemlékekre például a szlovákokkal ellentétben nem saját történelmük részeként tekintettek, hanem a magyar és szász jogfolytonosság megőrzését látták benne, melyek sorsa így a pusztulás, elsorvasztás és a lassú enyészet lett. Itt egy új történelem megalkotása volt a cél, ahol még a rendszerváltozás is inkább öregített stílusú vadi új ortodox templomokat emelt mindenhova, mintsem egy másik berendezkedésre emlékeztető értéket megmentsen.

A keresdi várkastély védművei, Fotó: Kandikó Csanád

A helyzet napjainkra végre konszolidálódott képet mutat, hiszen a turizmus felfuttatásával átértékelődött a történelmi épületek fontossága, és közel 100 évnyi elképesztő mennyiségű veszteség után végre megkezdődtek a helyreállítások, felújítások, rekonstrukciók.

Keresd felülnézetből, Fotó: Kandikó Csanád

Az erdélyi kastélyok romlása főleg a második világháború utáni években következett be: a tulajdonosokat egyszerűen elkergették, kényszerlakhelyre szállították, vagy pedig börtönbe zárták, de feketelistára kerültek velük együtt a rezidenciák is. Előszeretettel alakították át ezeket az épületeket a szocialista mezőgazdaság emblematikus gép- és traktorállomásává, állami gazdaság központjává, illetve az 1950-es évek végétől a termelőszövetkezet székhelyévé.  1990-re többségük felismerhetetlen, lakhatatlan rommá változott. A keresdi Bethlen-kastély, amely hét évszázadon keresztül volt a család tulajdonában ugyanígy jutott a teljes romlás küszöbére. A gyalui kastély közelmúltban történt megmentése talán már egy pozitív folyamat kezdetét mutatja.

Felújított részek, Fotó: Kandikó Csanád

Keresd

Segesvártól délnyugat felé 30 percnyi autózás után juthatunk el a Dános-patak partján fekvő, félreeső kis faluban megbújó keresdi Bethlen-kastélyhoz. A Bethlen család Maros megyei Keresden található birtoka a legősibbek egyike, amely oklevelek szerint 1305-től egészen az 1949-es államosításig a család tulajdonában állt. A település központjában lévő dombtetőre épült, reneszánsz stílusú kastélyt, szabálytalan négyszög alaprajzú védőöv veszi körül, sarkain nyújtott olaszbástyákkal. Az északról nyíló főkapu mellett kétszintes, bástya által övezett, nyolcszögű barokk torony emelkedik. Ehhez kapcsolódik a kápolna és a kétszintes keleti épületszárny. Az udvar nyugati részén fekvő hengeres toronyhoz egy lakószárny, a díszlépcső és az árkádos tornác csatlakozik.

Címeres ajtókeret, Fotó: Kandikó Csanád

Történelem

A kastély építéstörténete több szakaszra tagolódik, az örökösök különböző korok lenyomatát hagyták rajta. Az első szakasz Bethlen Márk nevéhez kötődik, aki a 15. században tevékenykedett. Az ezt követő időszak reneszánsz átalakításai a 16. század második felében, 1559 és 1598 között zajlottak, Izabella királyné és II. János magyar király – később erdélyi fejedelem – tanácsosának, I. Bethlen Györgynek és fiának, II. Bethlen Mihálynak megbízásából. A befejező szakasz II. Bethlen Elekhez kapcsolódik, ekkor emelték a védőövet, illetve a keleti szárnyat, s ezzel nyerte el az épület a ma is ismert várkastély jellegét.

Címer a falon, Fotó: Mayer Jácint

A család építkezésein visszatérő motívum a szájában országalmát tartó, koronás kígyó, amely címerpajzson jelenik meg. Így van ez Keresden is, ahol nem csak a belső reneszánsz ajtókereteket, ajtószárnyakat, boltozatokat, hanem a keleti épületszárny külső, udvari homlokzatát is a Bethlenek heraldikai reprezentánsa díszíti. Ugyanez az elem jelenik meg a kastélykápolna bejáratának faragott ajtókeretén a „honesta fama aeternum patrimonium”, azaz a „tisztességes hírnév örökös vagyon” felirat mellett, ami Bethlen Elek jelmondata volt. Ezt a helyiséget tartják az épületegyüttes egyik legszebb belső terének, amelyet liliomos stukkódíszek, továbbá faragott virágdíszes, kőből készült szószék és kőoszlopok díszítettek.

A romosan is szép épület, Fotó: Mayer Jácint

Az épületegyüttes helyreállítási munkálatai az 1990-es évek közepén kezdődtek meg, és napjainkban is folynak. Az örökösök 2014-ben a dévai Szent Ferenc Alapítvány gondjaira bízták a visszaszolgáltatott kastélyt, amely kulturális, illetve oktatási központ létrehozását tervezi az építményben.

Dél-Erdélynek ez a része falvanként mutat nekünk csodákat, itt találhatóak a szászok híres vártemplomai, melyekről Bemutatjuk Erdély egyik leghíresebb kulturális örökségét, az erődtemplomokat c. cikkünkben olvashat bővebben.

Forrás: Kovács Evelin: Egy nemesi család ősi fészke: a keresdi Bethlen-kastély